Szemünk fénye

Ugye, milyen sokat mondó kifejezés? A magyar nyelv rendkívül érzékletes. Benne rejlik, hogy a szem és a fény kéz a kézben a legfontosabbat jelentik számunkra. Nagyon beszédes a “világtalan” szavunk, és a “félszemű” jelzőnk. Az előbbit nem kell magyarázni, mindenki érti a jelentés mélységét. De ha valaki elveszíti az egyik szemét, azt sok más nyelvben “egyszemű”-nek mondják. A magyar “félszemű” szó viszont kifejezi, hogy bizony a kettő együtt ér egy egészet. Ha ezt halljuk, nem az jut az eszünkbe, hogy (horrible dictu!) egy szemnek a fele…. hanem tudjuk jól, hogy valaki olyanról van szó, aki sajnos csak az egyik szemével lát.

Mindenki hálás lehet a sorsának, ha két ép szemmel látja a világot. A külvilágból érkező információk 70-80 -egyes kutatók szerint akár 90- százalékát a szemünkkel dolgozzuk fel; a maradékon osztozik az összes többi érzékszervünk. Belátható, hogy rendkívül fontos a látásunk ahhoz, hogy boldoguljunk az életben. Ráadásul hihetetlen mennyiségű vizuális inger ér bennünket nap mint nap. Sokan hiszik azt, hogy jól látnak, és csak egy alapos látásvizsgálat során derül ki, hogy bizony sokkal jobb minőségű látás is elérhető megfelelő szemüveg vagy kontaktlencse viselésével.

Mégis hogyan lehetséges, hogy sokan nem veszik észre, hogy nem látnak jól? Az egyik ok az lehet, hogy esetleg soha nem volt túl jó a látás – de túl rossz sem – és soha nem történt alapos vizsgálat; így az illető azt gondolhatja, hogy más is úgy lát, ahogy ő. Ez nagyon jellemző kisgyerekkorban, hiszen a kicsiknek nincs összehasonlítási alapjuk, hogy hogyan is kellene látni, és panaszkodni sem fognak épp emiatt. Ezért is nagyon fontos, hogy egy kisgyermeket mindenképp el kell vinni gyermekszemészhez, akkor is, ha nem veszünk észre rajta semmi rendellenes dolgot.

És mi a helyzet felnőttkorban? Miért nagyon fontos, hogy mindenki annyira jó minőségben lásson, amennyire a szeme egyáltalán képes szemüveg segítségével látni? Vegyünk egy egyszerű példát, amit a legtöbb ember naponta végez: az autóvezetést. Vezetés közben leginkább messzire nézünk. Minél nagyobb sebességgel haladunk, annál távolabbra kell tekintenünk; gondoljunk csak az autópályán való közlekedésre. [A látás minőségét jobb híján (és nem hivatalosan) százalékban fejezzük ki; talán így a legérthetőbb a laikusok számára az összehasonlítás. ] Sokszor előfordul, hogy a szabad szemes látás 70-75%, ami azt jelenti, hogy a hagyományos olvasótáblán az illető nem tudja elolvasni az utolsó 2-3 sort, megfelelő dioptriával viszont a kívánatos 100% is megvan. Nem nagy ügy, gondolják sokan; ennyi miatt nem csináltatnak szemüveget… pedig nagyon-nagyon fontos lenne! A fentiek szerint képzeljük el, hogy ez az illető az országúton vagy autópályán a neki megfelelő szemüvegben vezet. Hirtelen felbukkan az úton egy apró akadály, egy kisegér vagy egy darab kő, vagy bármi más. A szemüveggel ezt 100 méterről észreveszi. De ha ugyanebben a szituációban szemüveg nélkül vezet, akkor csak 70-75 méterről észleli ugyanazt! Sokkal kevesebb idő és út áll a rendelkezésére ahhoz, hogy döntsön és cselekedjen, nagyobb a balesetveszély!

Gyere el hozzánk, mérjük fel, hogy hány “százalékos” a te szabad szemes látásod! Nézd meg, mennyivel többet látsz a külvilágból a mi segítségünkkel! Hidd el, tetszeni fog!