2016-09-25

A napszemüveg

A napszemüvegről általában

A napsugárzás egy bizonyos része, az ibolyántúli sugárzás nemcsak a bőrt, hanem a szemet is károsíthatja. Tudományos bizonyítékok sora támasztja alá, hogy a szemet érő túlzott napsugárzás az időskorimakuladegeneráció és a szürkehályog kialakulásának fontos kockázati tényezője.

A színlátás vagy az éjszakai látás károsodása, a szem felszínének gyulladása, a szemkörnyéki bőr korai elöregedése, sőt a bőr vagy a szem belsejének daganata is kialakulhat, amennyiben túl sok napfény éri a szemet.

A jó minőségű napszemüveg (amit a tökéletes UV-szűrés és az arc vonalához simuló, teljes védelmet nyújtó fazon jellemez), amelyet széles karimájú kalap vagy sildes sapka viselése egészíthet ki, megfelelő védelmet nyújt a nap káros sugarai ellen. Egy jól takaró napszemüveg véd a levegőben lebegő por, piszok szemcsék és allergiát okozó részecskék ellen is. Vízparton fokozottan érvényesül a károsító hatás, és a szakemberek véleménye szerint még akkor is viselni kell a napszemüveget, amikor éppen nincs direkt napfény, tehát borús az idő. A déli órákban – nemcsak a szem védelme érdekében – érdemes kerülni a napot.

A napszemüveg elsősorban az ember egészségét védő eszköz, és nem divathóbort. Fontos, mert megvédi a szemet a Nap ultraibolya sugárzásától. A leégés a bőr korai elöregedéséhez, végül bőrrákhoz vezethet, ám orvosi bizonyíték van arra, hogy a szem ugyanúgy károsodhat és kialakulhatnak katarakták (szürkehályogok). A nagy mennyiségű UV sugárzás hosszabb távú hatásai lassan és fájdalommentesen jelennek meg, mégis ronthatják a látást. Rövid- és hosszú távú roncsolódások lehetnek: retinagyulladás, rosszindulatú elváltozások, katarakták és kúszóhályog (pterygium). Gyermekek és fiatalok különösen veszélyeztetettek, ezért szüleiknek ügyelni kell arra, hogy viseljenek napszemüveget főleg azokon a helyeken, ahol erős az UV sugárzás; például a strandon, vízben, sőt, havas tájon, mivel ott fokozott veszélyt jelent a visszaverődés.

maxresdefault-1900x1200

 Kialakulása

Egyes források szerint a napszemüveg evolúcióját a kínaiak indították útjára, bár mai feltételezések szerint a színes, csiszolt üvegeket inkább csak a nekik tulajdonított mágikus erő miatt viselték, nem pedig szemük védelmére.

Az inuitok már több ezer éve szarvasagancsból készített, keskeny nyílással ellátott „napszemüveget” viseltek a hóvakság elkerülésére.

A napszemüveg használata csak akkor terjedt el, amikor az olvasáshoz használt szemüvegek végre elnyerték hordható formájukat. Az ugyanis, hogy a szemüveget a fülünk segítségével rögzítsük, csak a sokadik volt az ötletek sorában: korábban vastag bőrszíjjal próbálták a fejhez erősíteni, kalapra vagy más fejfedőre rögzítették. A mai, száras szemüveg csak a 18. században vált általánossá.

Az első, színezett lencséjű napszemüveg a 20. század elején készült. Ahhoz azonban, hogy elnyerhesse mai formáját, és hogy általános, sőt, divatos viseletté váljon, kellett egy kis “segítség”. Ez a segítség a hadsereg felől érkezett: a második világháborúban az Amerikai Légierő rendelt napvédő eszközöket a nagy magasságban repülő pilótái számára, akiknek a szeme igen erős UV-sugárzásnak volt kitéve. A napszemüveg így vált „repülősdivattá”, amit McArthur tábornok, a Csendes-óceáni erők főparancsnoka népszerűsített szerte a világon azzal, hogy állandóan napszemüvegben nyilatkozott a sajtónak.

Az 50-es évek amerikai ifjúságának első számú ideálja, James Dean vette fel elsőként a vásznon, ezzel a napszemüveg a hódítás kelléke lett. Ugyanígy emlékezetes John Lennon olcsó, kerek formájú napszemüvege, amely a hippikorszak és a pop jelképévé vált.

Pszichológiai haszna

A szemek elrejtése hatással van az emberek közötti közvetlen kommunikációra; a napszemüveg viselője hangulatát, figyelmének irányát elrejti a többiek elől, ezáltal viselőjének pszichológiai védettséget biztosít. A nem-verbális kommunikációra vonatkozó hatása miatt viselhetik sötétben vagy épületen belül is. Az emberek viselhetnek napszemüveget fáradság, vörös, kialvatlan, érzékeny szem kímélésére vagy fizikai bántalmazás leplezésére is. Vakok elsősorban a látók érdekében hordanak napszemüveget, ugyanis a látók számára kényelmetlen lehet, ha a vak ember nem arra néz, amerre „kellene”, egyúttal a vak egy erős napszemüveg viselésével felhívja a figyelmet a speciális helyzetére.

Miért van napszemüvegre szükség?

Az erős fény ellen a szem állandó hunyorgással védekezik. Ha a fénysugarak mégis elérik az érzékeny szervet, leggyakrabban szemkáprázást okoznak. Ha hosszabb sugárzás éri a szemet, akkor kialakulhat a hóvakság, amely fájdalmas pislogással, erős könnyezéssel jár együtt, az alany szinte vaknak érzi magát. Ám az infravörös sugarak még ennél is nagyobb bajt okozhatnak, ha mélyebbre hatolnak a szövetekben, és károsítják a szemlencsét, illetve az ideghártyát. Ezért különösen fontos a nyári időszakban a napszemüveg, napozáskor a szem letakarása.

Típusai

Az idők során, elsősorban a legújabb korban speciális igényeknek megfelelően sokféle típusa alakult ki. Az általánosan használt napszemüvegen kívül az alábbi altípusok léteznek (a teljesség igénye nélkül):

  • dioptriás szemüveg napszemüveg funkcióval – a távollátáshoz amúgy is szükséges szemüveg lencséjét a napszemüvegre jellemző UV-elnyelő, fényvisszaverő, csillogásgátló, stb. rétegekkel látják el
  • motoros napszemüveg – specialitása lehet a páramentes kivitel, a semleges színű lencse az éjszakai vezetéshez, a polarizált fényt áteresztő bevonat, az áramvonalas forma, a fejhez rögzítő pánt
  • futó- vagy kerékpáros napszemüveg – specialitása lehet a fejhez rögzítő pánt, és az áramvonalas forma, a feltűnő színű keret
  • síszemüveg – specialitása lehet a fejhez rögzítő pánt, az erős fényvisszaverő bevonat (emiatt kívülről tükörszerűnek látszik)
  • túrázó napszemüveg – specialitása lehet a fejhez rögzítő pánt, a karcmentes vagy ütésálló bevonat, az oldalról való védelem
  • repülős napszemüveg – specialitása lehet az erős fényre való gyors sötétedés